A Fővárosi Közgyűlés október 30-i ülésén elfogadta a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) állami–fővárosi közös közlekedésszervezővé történő átalakításához szükséges részvényesi és együttműködési megállapodást. A 17 igen szavazattal és 11 tartózkodással elfogadott döntés értelmében 2027. január 1-jétől a BKK a fővárosi helyi közlekedés mellett az elővárosi autóbusz-, vasúti és HÉV-szolgáltatások megrendelésében is közvetlen szerepet kap.
Új tulajdonosi szerkezet és név
A megállapodás alapján az állami tulajdonú OKK Országos Közlekedési Központ Zrt. 1,98 milliárd forintos tőkeemeléssel 50%-os részesedést szerez a BKK-ban, míg a fennmaradó 50% Budapest Főváros Önkormányzatának tulajdonában marad. A társaság a jövőben BKK Budapesti Várostérségi Közlekedési Központ Zrt. néven folytatja tevékenységét. Az irányítás paritásos alapon történik: a hattagú igazgatóságba a főváros és az OKK három-három tagot delegál.
Változások az autóbuszos és vasúti közlekedésben
Az átalakítás egyik legfőbb eleme, hogy a BKK megrendelői hatásköre kiterjed a budapesti végállomású, agglomerációs autóbuszjáratokra is. A közös közlekedésszervező belép a MÁV Személyszállítási Zrt. 2025-ben kötött autóbuszos koncessziós szerződésének budapesti és környéki részébe. Ez a változás a kék agglomerációs járatok mellett a sárga Volán-járatok meghatározott körét is érintheti, ugyanakkor a szolgáltatói körben nem feltétlenül történik változás, mivel a MÁV Személyszállítási Zrt. továbbra is elláthatja a feladatokat.
A vasúti közlekedésben a 2023–2033 közötti időszakra kötött vasúti közszolgáltatási szerződés érintett része, elsősorban az S jelzésű elővárosi vonatok közlekedése kerül a közös BKK hatáskörébe. A HÉV esetében a személyszállítási közszolgáltatások megrendelése kerül át a közös szervezethez, míg a pályahálózat működtetésével kapcsolatos feladatok az OKK-nál maradnak.
Finanszírozási háttér
A rendszer működését a főváros és a magyar állam egyenlő arányban finanszírozza. 2027-ben mindkét fél legalább 170-170 milliárd forinttal járul hozzá a BKK közlekedésszervezői tevékenységének költségeihez, ami összesen 340 milliárd forintos keretet jelent. A megállapodás részeként a főváros hozzájuthat a korábban visszatartott 12 milliárd forintos közösségi közlekedési normatív támogatáshoz is.
A BKV tulajdonosi szerkezete változatlan marad, a vállalat továbbra is teljes egészében fővárosi tulajdonban működik tovább, megőrizve belső szolgáltatói jogállását. A 2027-es induláshoz a következő időszakban további jogszabály-módosítások, szerződéses megállapodások és társasági jogi lépések szükségesek.
Épp ami érdekel, pont amikor olvasnál… jelezd a Google felé, hogy a ÚTONonline hírei érdekesek számodra.