Az Európai Parlamentben előterjesztett Mobilitási Csomagban megfogalmazott rendelkezések, és azon belül a kiküldetési irányelv alkalmazására vonatkozó „lex specialis” rendelkezések a magyar fuvarozókat is hátrányosan érinthetik. Az Európai Parlamentben és az Európai Unió Tanácsában is hónapok óta egyeztetések zajlanak a témakörben. Deli Andor EP-képviselő, az úgynevezett „posting lex specialis” néppárti felelőse a vitás kérdésekről november 19-én Budapesten személyesen egyeztetett az érintett fuvarozókkal, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – NiT Hungary tagvállalkozásainak képviselőivel.

A Mobilitási Csomag posting ,,lex specialis” rendelkezései a magyar mellett a teljes kelet-európai szektort is hátrányosan érinthetik, ezért a Mobilitási Csomag felelőseként kijelölt Közlekedési és Turisztikai Bizottság (TRAN) egy számos kompromisszumot tartalmazó tervezet fogalmazott meg, amely a nemzetközi fuvarozást a kabotázs kivételével mentesítette volna a kiküldetési irányelv hatálya alól.  A módosítást azonban az Európai Parlament június 14-én nem fogadta el, így most a Parlament és a Tanács is egy kompromisszumos javaslat kidolgozásán dolgozik. A jelenlegi osztrák elnökség célja, hogy még az idén megszülessen és átmenjen a jogalkotási folyamatokon a végső verzió. Az új előterjesztést kidolgozó Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság tagjaként Deli Andor EP képviselő személyesen egyeztetett a magyar fuvarozók képviselőivel, hogy az ágazat valós érdekeit képviselhesse a tárgyalások során.

Az egyeztetés legfőbb célja azoknak a hatásoknak az elemzése volt, amelyek egyrészt a kiküldetési irányelv szektorális alkalmazásával, másrészt a vezetési és pihenőidők szabályainak változtatásával, a kötelező hazatérés szabályozásával, a kabotázs előírások módosításával, vagy az intelligens menetírók és az e-CMR bevezetésével esetleg hátrányosan érhetik a magyar fuvarozókat. Az EP képviselő úgy vélte, mindhárom jelenleg nyitott dossziéban (kiküldetési irányelv, kabotázs, vezetési- és pihenőidők) sok még a vitás, tisztázatlan kérdés, és jelenleg úgy fest a helyzet, hogy a kelet-európai fuvarosok szemszögéből egy rossz, egy rosszabb és egy legrosszabb megoldás közül dönthet majd Brüsszel.

Listázva a felvetéseket, a NiT Hungary tagvállalkozásai kritikus pontként értékelték a tagállami szabályozások miatt a vállalkozásokra nehezedő jelenlegi adminisztrációs terheket, illetve a rendszeres pihenőidő járműben történő eltöltésének tilalmát. Ezzel kapcsolatban a fuvarozók elengedhetetlennek tartanak egy megfelelő – legalább öt éves – derogációs időt, és ez idő alatt elegendő mennyiségű, és a higiéniai és biztonsági feltételeknek megfelelő, minősített parkoló kiépítését és a minősítési rendszer felállítását.

A gazdaságosság szempontjai alapján a NiT Hungary tagjai kiemelték a tranzit és a hagyományos bilaterális unión belüli fuvarműveletek védelmét, teljes mentesítését a kiküldetési irányelv alól. Elemezésre került a járművezető és a gépjármű rendszeres hazatérésére vonatkozó tervezett előírás is, ahol egybehangzó volt az álláspont: a tervezett hazatérési periódus tolerálható, de ha a hazatérési kötelezettség szociális szempontok szerint merül fel jogalkotói oldalról, akkor ebben a tekintetben a jármű nem releváns, a jogalkotás során kizárólag a gépkocsivezetők hazatérési kötelezettsége irányába lehet elmozdulni. A határátlépéseket is kontrolláló intelligens menetíró készülékek bevezetésre vonatkozó tervezett időpont tolerálható – előre láthatóan 2022 végéig minden új járművet az okos menetíróval kell ellátni, 2024-ig pedig a régebbi járműveket is utólagosan fel kell szerelni – de a kizárólag hazai forgalomban használt járműveknél nincs indoka a kötelezettség bevezetésének.

De amire a konzultáció leginkább rávilágított; az egész uniót sújtó gépjárművezető-hány megköveteli a gazdaságos, optimális kihasználtsággal működő fuvarozást, és ennek a szemléletnek az erősítését.  Az üres futás, a csökkenő raktérkihasználtság, vagy az álló jármű a közúti fuvarozásban ma luxus; minden döntés alapja a hatékonyság és a működőképesség megőrzése kell, hogy legyen, hiszen ez a megrendelői és szolgáltatói oldal közös érdeke, illetve az Európai Unió versenyképességének alapja.

Deli Andor EP-képviselő és a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – NiT Hungary jelenlévő képviselői is úgy látták, hogy kedvezőtlen döntések esetén a várható következmények palettáján a termékek és szolgáltatások drágulása, az infláció növekedése a minimum, de akár az ellátási láncban is hiány léphet fel, ami majd korrekcióra késztetheti a döntéshozókat. Összegzésként Deli Andor „kristálygömb-témának” nevezte a mobilitási csomaggal összefüggő kérdéskört, hiszen a dolgok jelenlegi brüsszeli állása szerint csak találgatni lehet a várható végkifejletet. Ami biztosnak látszik, hogy december 3-án egyeztet a Tanács a kérdésben, várhatóan döntés is születik, azonban az Európai Parlament lépéshátrányban van, és a mai információk ismeretében – a legvalószínűbb forgatókönyv szerint – a jövő évi EP-választásokig nem is várható végső döntés. A NiT Hungary továbbra is kitart eddigi szakmai álláspontja mellett, és semmilyen formában nem ért egyet az európai uniós közúti fuvarozásnak a kiküldetési irányelv alá vonásával, mert az jelentős mértékben csökkentené a magyar fuvarozók versenyképességét.