A fiatalabb generációk már nem a járműre, hanem a minél nagyobb fokú mobilitásra fókuszálnak a közlekedés területén. Ez az igény, valamint a digitalizáció radikális hatással lesz a járműgyártásra. A közösségi közlekedés szerepének növekedésével és a járműmegosztás elterjedésének köszönhetően hamarosan csupán harmadannyi jármű gyártására lesz szükség, mint eddig – hangzott el a XXIV. Országos Személyszállítási Szakmai Konferencián, amit április 25-én a Busexpo részeként rendeztek meg Zsámbékon.
Közép-Európa legnagyobb autóbusz kiállításának keretében megrendezett konferencián Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára a hazai jármű- és buszgyártás perspektíváit vázolta fel. Szerinte a járműgyártás az elektromos és autonóm járművek előretörésének, az automatizálásnak valamint a közösségi közlekedés és a járműmegosztás elterjedésének köszönhetően radikális változás előtt áll, amit a fiatalabb korosztályok magasabb fokú mobilitási igénye is erősít. Míg jelenleg az Európában használt gépjárművek 15 százalékos kihasználtsággal működnek, néhány éven belül ez a szám a járműmegosztásos használat elterjedésével 60-70 százalékra növekedhet. Ez a másik oldalról azt eredményezheti, hogy harmadannyi jármű gyártására lesz szükség. Az államtitkár kitért a kormány iparfejlesztési programjának egyik fontos területére, a 2016-ban elfogadott Nemzeti Autóbuszgyártás Cselekvési Program eddigi eredményeire is. Jelenleg Magyarországon az ipari termelés felét a járműgyártás adja, ebből a buszgyártás évi 30-60 milliárdot tesz ki, ami a GDP közel 5 százalékát jelenti. A hazai gyártású autóbuszok száma folyamatosan növekszik, a következő időszak legnagyobb előrelépését az export elindulása jelentheti. Ehhez a digtalizáció és a beszállítóipar fejlesztése szükséges. A kereslet és a kínálat összehangolása a másik fontos feladat: egyre nagyobb az igény az alternatív és elektromos buszokra, emellett a hazai ipar még nem képes luxus kategóriájú buszokat gyártani. Fontos lépésnek tekinthető, hogy a Nemzeti Autóbusz Bizottság már nemcsak a tendereken, hanem néhány hónapja a közbeszerzéseken is biztosítja, hogy a kiírások megfeleljenek a szakmai szempontoknak, így az indulásra a hazai gyártók is lehetőséget kapjanak. Innentől még inkább fontos, hogy a hazai gyártók minőségben és megbízhatóságban is versenyképes terméket tudjanak biztosítani.
A hazai közlekedéspolitika aktualitásairól, a közlekedésfejlesztéssel összefüggő kormányzati tervekről és intézkedésekről Dr. Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára beszélt. Ahogy az Európai Unió, úgy a magyar kormány is a kötött pályás közlekedés fejlesztése mellett tette le a voksot, így ezeknek az irányelveknek megfelelően indítják el a fejlesztéseket a vasúti közlekedés fejlesztésének területén. Finanszírozás szempontjából Magyarországon a közösségi közlekedés nemcsak gazdasági, hanem szociálpolitikai kérdés is. A következő időszakban így mintegy 3000 milliárd forintot fognak közúti fejlesztésekre fordítani. Az autóbuszos közszolgáltatás liberalizációja 2019. december 31-ig befejeződik, addig meg kell teremteni a lehetőséget, hogy a pályázatokban a magyar cégek is részt tudjanak venni.
A legnagyobb és legjelentősebb szakmai szervezetek, érdekképviseletek részvételével zajló konferencián a hazai buszgyártás mellett a turisztikai kérdések és a piacképes közforgalmú személyszállítás is terítékre került. A Busexpo interaktív kiállításán pedig a hazai buszgyártók legújabb fejlesztéseit is bemutatták, többek között ki lehetett próbálni a MODULO és CREDO autóbuszokat is.
