Egy 2018 év végi jogszabály módosítás szerint konténer vagy cserefelépítmény csak a feladó által a fuvarozó részére átadott bizonylat birtokában szállítható, melyet kísérő okmányként a járműben kell tartani.  A jogos észrevételek alapján az ITM szakmai iránymutatást adott ki a konténer vagy a cserefelépítmény tömegét tanúsító bizonylat ellenőrzésekor követendő egységes hatósági eljárásrendről. A jogszabályváltozás betartását február 6-tól eszerint ellenőrzik.   

A módosítás értelmében a 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 22. § új (2a) bekezdéssel egészült ki, mely szerint a  konténer és a  cserefelépítmény fuvarozása akkor kezdhető meg, ha a  feladó a  fuvarozó részére átadta a konténer vagy a cserefelépítmény tömegét, fontosabb jellemzőit tanúsító bizonylatot, amelyet a fuvarozás során árukísérő okmányként kell kezelni és a járműben kell tartani.

A módosítás 2018. december 29-től hatályos, a bizonylat hiánya miatt a fuvarozó illetve a feladó 30.000.- forintos bírsággal sújtható.

Az előírással és annak betartásával kapcsolatban értelmezési kérdések merültek fel, melyek az első ilyen irányú hatósági ellenőrzéseknél is visszaköszöntek. Ezért a kérdést az a „közúti” munkacsoport is napirendjére tűzte, mely az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) koordinációja mellett, a NiT Hungary részvételével az érdekképviseleti versenyképességi javaslatcsomagokon belül a tevékenység végzésére vonatkozó egyes rendeletek felülvizsgálatát végzi.

A jogos észrevételek alapján az ITM szakmai iránymutatást adott ki a konténer vagy a cserefelépítmény tömegét tanúsító bizonylat ellenőrzése során követendő egységes hatósági eljárásrendről. Ez 2019. február 06-tól alkalmazandó, és amelyről a munkacsoport február 12-ei ülését követően, az ott elhangzottak alapján a NAV és a rendőrhatóság is megkapja a tájékoztatást.

Az ITM tájékoztatása szerint az iránymutatás a 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 22. §  (2a)* bekezdésében foglalt rendelkezés egységes ellenőrzésére kapcsán az alábbi tartalommal került kiadásra:

„Amennyiben a közúti ellenőrzés során az előírt bizonylat nem áll rendelkezésre, a konténer vagy a cserefelépítmény tömegét, fontosabb jellemzőit tanúsító bizonylatként olyan tömegadatot tartalmazó dokumentumok, azok másolatai, táblák, a fuvarozásban használt okmányok fogadhatók el, amelyből egyértelműen megállapítható a konténer vagy cserefelépítmény és a rakomány együttes tömege, akkor is, ha külön adatközlőn szerepel. Ezekből az adatközlőkből megállapíthatónak kell lennie a járművön szállított tömegnek.

Amennyiben az adatközlők adataiból nem állapítható meg a konténer vagy cserefelépítmény tömege, abban az esetben alkalmazandó a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklete a következő 14. sor** szerinti bírság kiszabása a bizonyítási eljárás lefolytatása után a fuvarozó vagy a feladó, vagy a fuvarozó és a feladó részére.

Többek között a jóváhagyás, certifikát, CMR okmány, fuvarlevél, adattábla, mérési bizonylat, adatlap és egyéb adatközlők fogadhatók el bizonylatként a konténer vagy cserefelépítmény saját tömegére vonatkozóan.”

*„(2a) A konténer és a cserefelépítmény fuvarozása akkor kezdhető meg, ha a feladó a fuvarozó részére átadta a konténer vagy a cserefelépítmény tömegét, fontosabb jellemzőit tanúsító bizonylatot, amelyet a fuvarozás során árukísérő okmányként kell kezelni és a járműben kell tartani.”

**

(Sorszám) (Bírságolással érintett cselekmények, mulasztások) [A súlyosság foka (RSJ = rendkívül súlyos jogsértés, NSJ = nagyon súlyos jogsértés, SJ = súlyos jogsértés)] (A bírság összege, forintban) (A bírságolással érintett cselekmény, mulasztás elkövetéséért felelőssé tehető)
14. A konténer vagy a cserefelépítmény tömegét tanúsító bizonylat hiánya a fuvarozás során 30 000 fuvarozó, feladó

 

Tekintettel arra, hogy az év eleji új előírással kapcsolatban már akkor felmerültek olyan fuvarozói felvetések, hogy a fuvaroztató nem minden esetben tudja biztosítani a konténer vagy cserefelépítmény tömegére vonatkozó bizonylatot, az ITM megtette a jogszabály szövegezésének módosítására vonatkozó lépéseket.

Felkérésére az említett jogszabályi hely módosítására vonatkozó minisztériumi előterjesztést 2019. február 1-jén a NiT Hungary is véleményezte. Ebben jelezték, hogy a bizonylat hiánya csak abban az esetben kerüljön szankcionálásra, amennyiben a konténert, vagy cserefelépítményt szállító jármű, vagy járműszerelvény egyébiránt megállapítottan túlsúlyos.

A hatóságok részére most kiadott minisztériumi állásfoglalás, illetve a NiT Hungary kezdeményezésére a jogszabályi hely módosítására vonatkozó gyors és rugalmas minisztériumi intézkedés kiváló példája a kormányzat és a szakmai érdekképviselet közötti konstruktív párbeszédnek.