Minden árunak az árába be kell építeni, ha esetleg drágább lesz a szállítmányozás. A legvégén ezt a fogyasztók is meg fogják érezni, hiszen a boltokban elérhető termékek drágábbak lesznek.

– fogalmazta meg dr. Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a NiT Hungary sajtónyilvános ülésén, ahol Takács Szabolcs államtitkárral, Deli Andor EP képviselővel és a NiT Hungary elnökségével tekintették át a magyar fuvarozást és a hazai fogyaztókat is érintő Uniós jogszabály csomag hatását.

A 2017 májusában beterjesztett mobilitási csomag jelentős mértékben nehezítené a piacon való fennmaradást a magyarországi, valamint a kelet-közép európai fuvarozók számára:

  • Az uniós jogszabályban megfogalmazottak között szerepel, hogy amennyiben a szállítmányozó vállalkozások nemzetközi fuvart végeznek, akkor dolgozóikat egy bizonyos határidőn túl kiküldött munkaerőként kezelnék.
  • A fuvarozó kisvállalkozókra – például tőkeszegénységük miatt – kemény feltételek és többlet adminisztrációs terhek várnak.
  • Ezek a feltételek nem csak magára a szektorra károsak, hanem az európai uniót létrehozó alapszabadságokra nézve is.

„Közel 120 ezer munkahely érintett a kisvállalkozók között, amelyre veszély leselkedik. Ha megvalósulnak a tervezett előírások, sok magyar kisvállalkozó a tőkeszegénységükből adódóan nem tudja majd a versenyt állni, és 120 ezer munkahely kerül veszélybe.”

– hívta fel rá a figyelmet Dittel Gábor, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára

Az Európai Bizottság csomagjavaslata túlzott adminisztrációs többletterhet jelenthet a gazdasági szereplők, különösen a kis- és középvállalkozások számára. A szabályozási tervek a közúti szállítás díjainak jelentős növekedését eredményezhetik, ami általános áremelkedéshez vezethet minden termékcsoportban. Az előkészületben lévő változtatások az Európai Unió versenyképességére is kedvezőtlenül hathatnak – ismertette a megbeszélések tétjét Homolya Róbert közlekedéspolitikáért felelős államtitkár. (Magyar Idők)
„A mi vállalkozásaink ha nemzetközi fuvar végeznek, akkor egy bizonyos határidőn túlmenően kiküldetési munkavégzésnek számít. Kiküldött munkaerővel kezelnék a fuvarozóinkat, és ez az a körülmény, amivel nem tudunk egyetérteni. Ha ez így maradna, ahogy a javaslatban szerepel, akkor az elsősorban a mi kis és középvállalkozásaink kárára történne.”

– fogalmazta meg Deli Andor, EP képviselő, a TRAN Bizottság tagja

A szektor jövőjét érintő kérdés fontosságát az is alátámasztja, hogy az EU-tagországok GDP-jének a 2 százalékát teszi ki a fuvarozás és a hozzá kapcsolódó logisztika. Magyarországon 6 százalékos az arány, míg például Bulgáriában az iparág a nemzeti össztermék 15 százalékát teszi ki. Tehát a jogszabályi csomag jelentős hatást gyakorol az egyes országok gazdaságára – fogalmazta meg a Világgazdaság cikkében.
„Nem csak középkelet-európai tagállamok, hanem dél-európai tagállamok, északi tagállamok, valamint Nagy-Britannia és Írország is hasonlóan gondolkoznak. Amit tehetünk, hogy folyamatosan napirenden tartjuk és semmilyen körülmények között ezt nem fogadjuk el.”

– hangsúlyozta Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség államtitkára