Az Európai Bizottság szerdán egy sor éghajlat-, energia-, közlekedési és adópolitikát, valamint egy széles körű csomagot terjesztett elő, amelynek célja, hogy 2030-ra 55%-kal csökkentse az európai gazdaság szén-dioxid-kibocsátását. 

Az uniós végrehajtó testület szerint e kibocsátáscsökkentés elérése kulcsfontosságú ahhoz, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé váljon.

„Ahhoz, hogy 2050-re elérjük az éghajlat-semlegességet, a megújuló energiaforrások fejlődését forradalommá kell alakítanunk, és gondoskodnunk kell arról, hogy az energia ne vesszen kárba” – mondta Kadri Simson energiaügyi biztos.

„A mai javaslatok ambiciózusabb célokat tűznek ki, megszüntetik az akadályokat és ösztönzőket adnak, hogy még gyorsabban haladjunk a nettó nulla energiafelhasználású rendszer felé”.

Az intézkedések a következőket foglalják magukban: a kibocsátás kereskedelem új ágazatokra történő alkalmazása és a meglévő uniós kibocsátás kereskedelmi rendszer szigorítása; a megújuló energiaforrások fokozott felhasználása; nagyobb energiahatékonyság.

Emellett pedig az alacsony kibocsátású közlekedési módok, valamint az ezeket támogató infrastruktúra és üzemanyagok gyorsabb bevezetése; az adópolitikák összehangolása az európai zöld megállapodás célkitűzéseivel; a szénátszivárgás megelőzését célzó intézkedések; valamint a természetes szén-dioxid-elnyelők megőrzését és növelését célzó eszközök.

A Bizottság javasolja az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének teljes kibocsátási határértékének további csökkentését és az éves csökkentési ütem növelését.

Javasolja továbbá, hogy a légi közlekedésre vonatkozó ingyenes kibocsátási egységeket fokozatosan szüntessék meg, és igazodjanak a nemzetközi légi közlekedés globális szén-dioxid-kiegyenlítési és -csökkentési rendszeréhez (CORSIA), valamint hogy a hajózási kibocsátásokat első alkalommal vonják be az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe.

Külön új kibocsátáskereskedelmi rendszert hoz létre a közúti közlekedés és az épületek üzemanyag-forgalmazására.

A tagállamokat arra kérik, hogy a kibocsátás-kereskedelemből származó bevételeik teljes egészét az éghajlattal és az energiával kapcsolatos projektekre fordítsák, a bevételek egy részét pedig a kiszolgáltatott háztartásokra, mikrovállalkozásokra és a közlekedést használókra gyakorolt lehetséges szociális hatások kezelésére fordítsák.

A földhasználatról, erdőgazdálkodásról és mezőgazdaságról szóló rendelet átfogó uniós célt tűz ki a természetes nyelők általi szén-dioxid-elvonásra, ami 2030-ra 310 millió tonna CO2-kibocsátásnak felel meg.

Az EU-nak 2035-re klímasemlegességet kell elérnie a földhasználati, erdészeti és mezőgazdasági ágazatban, beleértve a mezőgazdasági nem CO2-kibocsátásokat is, például a műtrágyahasználatból és az állattenyésztésből származó kibocsátásokat. Az EU erdészeti stratégiája azt a tervet tartalmazza, hogy 2030-ig hárommilliárd fát ültetnek Európa-szerte.

A megújuló energiaforrásokról szóló irányelv megemelt célt tűz ki, hogy 2030-ra az energia 40%-át megújuló forrásokból állítsuk elő. Az energiahatékonysági irányelv ambiciózusabb, kötelező érvényű éves célt fog meghatározni az energiafelhasználás uniós szintű csökkentésére.

A személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szigorúbb CO2-kibocsátási előírások felgyorsítják a kibocsátásmentes mobilitásra való átállást, mivel az új autók átlagos kibocsátásának 2030-tól 55%-kal, 2035-től pedig 100%-kal kell csökkennie a 2021-es szinthez képest. Ennek eredményeképpen 2035-től minden újonnan forgalomba helyezett személygépkocsi zéró kibocsátású lesz.

Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló felülvizsgált rendelet előírja a tagállamok számára, hogy a nulla kibocsátású autók értékesítésével összhangban bővítsék a töltőkapacitást, és a főbb autópályákon rendszeres időközönként – elektromos töltés esetén 60 kilométerenként, hidrogéntöltés esetén 150 kilométerenként – töltő- és üzemanyagtöltő pontokat létesítsenek.

Az alternatív üzemanyag-infrastruktúráról szóló rendelet előírja, hogy a repülőgépek és a hajók a nagyobb kikötőkben és repülőtereken tiszta áramellátáshoz jussanak. A ReFuelEU légiközlekedési kezdeményezés arra kötelezi az üzemanyag-szállítókat, hogy az EU repülőterein a fedélzetre felvett repülőgép-üzemanyagba egyre nagyobb arányban keverjenek fenntartható légi üzemanyagokat, beleértve az e-üzemanyagként ismert szintetikus, alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagokat is.

Az energiaadó-irányelv felülvizsgálata az energiatermékek adóztatásának az EU energia- és éghajlat-politikájához való igazítását javasolja, a tiszta technológiák előmozdításával, valamint a fosszilis tüzelőanyagok használatát jelenleg ösztönző, elavult mentességek és kedvezményes adómértékek megszüntetésével.

Végül pedig egy új szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmus szén-dioxid-árat vet ki a termékek egy meghatározott körének behozatalára annak biztosítása érdekében, hogy az ambiciózus európai éghajlat-politikai intézkedések ne vezessenek „szénszivárgáshoz”.